This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Connecties
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
Hongaars naar Engels: Bertelsmann Foundation, Bulgaria Country Report - Diplomafordítás - Diploma translation English-Hungarian General field: Sociale wetenschappen Detailed field: Internationale organisaties / ontwikkeling / samenwerking
Brontekst - Hongaars Transformation Management
I. Level of difficulty
Structural constraints on governance are moderate in Bulgaria, but increased during the economic crisis as revenue for public spending dwindled. Living standards in general are low for the majority of the population and only worsened during the period under review because of the global economic crisis, restrictive fiscal policies and protracted reforms in key sectors. The strong economic growth of previous years was not used as a window of opportunity to accumulate investments in human resources and restructure the economy. The government during the period under review has invested mainly in large infrastructure projects, such as highways, counting on future spill-over effects such as investment growth and revenues from tourism for growth.
Bulgaria has a traditionally strong NGO sector, which played an important role as a driver of reform in the pre-accession period. Think tanks have operated entirely by means of foreign donor support (predominantly from the United States) and have attracted the intellectual capacity of many high-profile policy and economic analysts and experts. However, since traditional non-governmental organizations in Bulgaria have emerged as result of top-to-bottom development, adapting to the agenda of foreign donors, their legitimacy has been put to test in recent years. With the phasing-out of donor support and approaching EU membership, NGOs had to seriously reconsider their strategies in view of answering the needs of potential constituencies, or find new a new focus, including consultancy work. Access to EU funding as part of structural funds proved difficult, as in these programs NGOs compete on equal footing with other applicants, including business applicants. Due to the structural peculiarities of the sector, traditions of genuine civic engagement are not especially strong.
Although there have been only a few violent incidents based on social, ethnic or religious differences, Bulgarian society has the potential to foment ethnic conflicts, especially regarding the Roma community. Unlike the Turkish minority, Roma are not represented in politics at a national level. Interethnic relations are part of the Bulgarian political debate as far as the political participation of the Movement for Rights and Freedoms and its leader Ahmed Dogan are concerned. Dogan is currently under investigation by the Bulgarian Supreme Administrative Court for alleged conflict of interests. While his party was in power, he received BGN 1.5 million as a consultant for four large-scale, state-funded hydroelectric projects. The nationalist party National Union Attack (Ataka) holds 21 out of 240 seats in parliament. Following the 5 July 2009 elections, Ataka became one of the staunchest, though not esteemed, supporter of the ruling party and its minority government. The only issue where the ruling party and Ataka diverge is on the issue of Turkey’s potential accession to the European Union, which is exploited by Ataka for populist purposes. Generally, Ataka has become a more moderate party and as a result, has faced loss of popularity with many followers who aren’t comfortable with current government policies.
II. Management Performance
14 | Steering Capability
The European Union, particularly the European Commission, continues to play the role of key reform driver in Bulgaria. The Citizens for the European Development of Bulgaria (GERB) government is determined to take a longer-term perspective over reforms, but due to several constraints has proven unable to formulate major reforms and instead has focused on crisis management and policy-making led by public opinion. Setting and maintaining strategic priorities has been constrained by external factors, such as the global economic crisis, as well as by institutional capacity and actors outside the government. The government cabinet was not able to act as a collective body and on several occasions cabinet ministers were surprised by media statements of the prime minister in relation to their sphere of competence. As a relatively new political party, participating in general elections for the first time in 2009, GERB relies on a relatively limited pool of trained administrators and senior staff experts, which undermines the capacity of the government to formulate evidence-based strategic reforms. Finally, an overall lack of clarity on policy measures can be observed. Policy measures have been continuously revised, retracted on several occasions and organized according to circumstances, as in the example of the economic crisis measures, inspired by the prime minister’s ambition to satisfy diverging interests and preserve his undisputed charisma. On the positive side, the government embarked on a clear prioritization of policies such as the fight against organized crime and corruption, the first such push in Bulgaria in 20 years and a goal supported by the public. However, policy measures are increasingly perceived as extreme. Besides, the supremacy of police actions over the socioeconomic reforms is already producing serious counter effects, and the executive itself is not entirely immune from external pressure by actors who benefit from the status quo. The GERB government has also dedicated itself to infrastructure improvements, specifically highway construction. Similarly to the fight against organized crime, infrastructure is another sensitive topic, as Bulgaria is notorious for its terrible road network. It is moreover considered by the prime minister a sort of panacea amid other thorny issues, a quick fix that offers great spill-over potential in attracting foreign investment, generating good social will and securing the prime minister’s positive place in Bulgarian political history.
After one and a half years in office, the government has been able to realize just a small part of its declared objectives. The fight against corruption and organized crime is ongoing, but results are mixed in terms of effective prosecutions; the reasons for which are complex. There is a general perception of less corruption in state administration, and the management of EU funds has been significantly improved. However, the economy does not show convincing signs of recovery, and strategic goals such as the adoption of the euro and entering the border-free Schengen area have been postponed. The government has operated in a crisis-management mode and is heavily dependent of the personality of the prime minister to get things done. The government has trouble following up on policy objectives, and is prone to retreat when facing opposition from vested interests.
Continuity across governments is weak. Typical political discourse includes discarding almost all achievements of the current government, especially by the immediate predecessor, as strategically wrong, incompetent and corrupt. This is correlated with a pattern of negative voting, when incumbents face massive public dissatisfaction and are ushered out often by brand-new political players with a large margin of voter confidence. Often voting patterns reflect a preference for new political faces who may have had some success or a career abroad, and who are therefore supposed to offer technocratic and managerial knowledge from a more cultivated context. The implication is that local knowledge accumulated through the domestic political process is lacking, and needs to be reshuffled if not replaced altogether.
This sort of process is wildly idealistic, and is obviously not conductive to policy learning or informed change.
15 | Resource Efficiency
Even after Bulgaria joined the European Union, state administrative performance remained poor. Administrative reform continues to be a key challenge. Efforts until now were targeted at reducing the number of civil servants, but little was done to curb corruption and improve performance. Analysts and think tanks such as the Center for the Study of Democracy have pointed out that political corruption is spreading, as public procurement processes are used to support companies that support the ruling party, which then help to fund political parties not only during the election season. Some analysts have reasonably called this sort of corrupt practice a “political investment.”
Bulgaria has been implementing for several years a strategy of decentralization, developed in 2006 together with the first program for strategy implementation in 2006–2009. A Council for Decentralization was also established at the Council of Ministers in July 2006, in charge of coordinating the implementation of the decentralization strategy. The strategy aims to accelerate the transfer of powers and resources from state authorities to municipalities to reinforce local self government. The package of measures includes an increase in the municipal revenue base and the increased capacity and responsibility of local bodies in formulating and implementing municipal policies. One of the key issues addressed by the Council for Decentralization is the status of regional government, which found that “sector policies at the district level are not coordinated” and “the functions of regional governors are unclearly formulated and often contradicting.” In the long run Bulgaria will have to consider changing its administrative and territorial structure at a Nomenclature of Units for Territorial Statistics (NUTS III) level and introducing elected authorities for each of its 28 districts. In Bulgaria, no planning powers can be devolved to districts effectively as district authorities are appointed by the central government and not elected; thus their legitimacy comes from the government. Municipal administrative capacity, especially in smaller municipalities, needs further improvement, especially in the context of the absorption of EU funds.
The Citizens for the European Development of Bulgaria (GERB) government came to power in 2010 on a wave of popular disappointment with the previous tripartite government over issues of corruption and a lack of transparency in decision-making. GERB is a young political party that began as a political movement, following a common Bulgarian political pattern of political newcomers quickly gaining public support. The popularity of the prime minister and other government ministers was enough to counterbalance for year and a half inconsistencies in the government’s policy-making. But from the end of 2009 through 2010, opinion polls reflected a loss in popularity of the ruling party.
Policy coordination was strongly influenced by dominating personalities in the government and especially the person of the prime minister. In some reform-ready sectors such as health care, a number of minister changes resulted only in confusion and a lack of progress. One minister resigned after announcing to the media plans for introducing health care co-payments, when it was revealed that according to the prime minister, such plans had never been discussed within the government and or the party.
A series of phone tapping scandals revealed by the media between government ministers and high-ranking public officials has shown the public the deep enmity between elected officials, which in turn impedes the normal functioning of key government institutions.
Government messaging is often uncoordinated and incoherent. The government however has become more transparent and open to the public, taking into consideration conflicting opinions. Yet government decision-making is still a chaotic process, which leads to widespread confusion within the citizenry. Opinion polls have shown that citizens in many cases do not understand or have little idea as to the direction or content of government decisions even after lengthy government discussions and debates.
The sense that corruption had penetrated every aspect of Bulgarian society was the issue that dogged the tripartite government coalition, and thus fighting corruption became the rallying cry of the Citizens for the European Development of Bulgaria (GERB) party’s electoral program. Despite the strong political will of Prime Minister Boyko Borisov and his cabinet to combat corruption, the public at large is uncertain whether current institutional arrangements are sufficient to successfully implement the government’s anti-corruption policy. The declaration of political will has proven insufficient, as the perception of the level of corruption is intertwined with the perception of government reform efforts in different public sectors. Much of the reform effort has appeared inconsistent or hard to follow by the public. Bulgaria adopted a National Anti-Corruption Strategy in November 2009 and an action plan for its implementation. The action plan spells out ambitious corruption prevention activities across the public sector with the help of foreign assistance. According to the European Commission’s assessment in its latest report under the Cooperation and Verification Mechanism (CVM) of June 2010, however, effective implementation of the new national anti-corruption strategy had not yet started. The European Commission’s analysis also showed that effective prosecution of corruption is still weak. Positively, however, one high-level official was imprisoned over corruption involving EU funds and other sentences in two cases regarding fraud with EU funds and money laundering were handed down. The data provided by Bulgaria on the first year of implementation of a law, passed in 2008, over conflict of interest show that few cases of conflict of interest have been identified or sanctioned, and little evidence of corruption has been sent to the prosecution. The implementation of public procurement legislation in Bulgaria is still weak; the prior assessment that legal measures alone can hardly remedy the problem of political and institutional culture in Bulgaria’s public administration remains valid.
Vertaling - Engels Az átalakulási folyamat irányítása
I. Nehézségi szint
A kormányzásra ható strukturális akadályok mérsékeltek Bulgáriában, de növekedtek a gazdasági válság idején, mivel a közkiadásokra fordítható bevételek fokozatosan csökkentek. A lakosság nagy részének aránylag alacsony életszínvonala még tovább romlott a vizsgált időszakban a globális gazdasági válság, a megszorító költségvetési politikák és a kulcsszektorok elhúzódó reformja (G1) miatt. Az erős gazdasági növekedésben rejlő lehetőségeket nem használták ki se a befektetések növelésére az emberi erőforrások területén, se a gazdaság átszervezésére. A vizsgált időszakban a kormány főleg infrastrukturális projektekbe fektetett be, mint például autópályák építésébe. Itt a növekedés serkentése érdekében a jövőbeli átgyűrűző hatásokra (G2) számított, mint a befektetések növekedése és a turizmusból folyó bevételek.
Bulgária hagyományosan erős civil szektorral rendelkezik, amely fontos szerepet játszott a reform hajtóerejeként a csatlakozás előtti időszakban (G3). A tanácsadó csoportok teljes mértékben külföldi finanszírozással működtek (főleg az Egyesült Államokból származtak a források), és számos neves politikai és gazdasági elemző és szakértő szellemi kapacitását vonzották. Az utóbbi években azonban megkérdőjeleződött a legitimitásuk, mivel a hagyományos civilszervezetek Bulgáriában felülről lefelé irányuló fejlődés alapján alakultak ki, és alkalmazkodtak a külföldi támogatók céljaihoz. A támogatások fokozatos leépítése és a közeledő EU-tagság miatt a civilszervezetek alaposan át kellett gondolják a stratégiai terveiket ahhoz, hogy megfeleljenek a potenciális támogatók igényeinek, vagy pedig új területet kellett találniuk, például a tanácsadói tevékenységet is. Nehéznek bizonyult a hozzáférés az EU strukturális alapjaihoz(G4), mivel ezen programok keretében a civil szervezetek egyenrangúként versenyeznek más jelentkezőkkel, beleértve az üzleti szférából származókat is. A szektor strukturális sajátosságai miatt a valódi civil mozgalom nem különösen erős.
Habár a szociális, etnikai vagy vallási különbségek csak kevés erőszakos incidenst okoztak a vizsgált időszak alatt, a bolgár társadalomban felszítható az etnikai konfliktus, különösen a roma közösséggel kapcsolatban. A török kisebbséggel ellentétben a romáknak nincs politikai képviselete országos szinten. Az etnikai csoportok közötti kapcsolat része a bolgár politikai vitáknak, tekintettel a „Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért” nevű pártnak és Ahmed Dogan nevű vezetőjének politikai szerepvállalására. Dogan ellen pillanatnyilag a bolgár Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt folyik eljárás érdekellentét miatt. Amikor pártja kormányon volt, Dogan 1,5 millió levát kapott tanácsadóként négy nagy, államilag finanszírozott vízerőmű és duzzasztó projektre . A „Támadás” (Ataka) nevű nacionalista párt a 240 fős parlamentben 21 képviselővel rendelkezik. A 2009. július 5-ei választások után az Ataka a kormányzó pártnak és az általa vezetett kisebbségi kormánynak egyik legkitartóbb, bár kevéssé méltányolt támogatója lett. A kormányzó párt és az Ataka véleménye csak egy témával kapcsolatban tér el egymástól, éspedig Törökország esetleges EU-csatlakozása ügyében, amelyet az Ataka populista célra használ. Az Ataka nagyrészt mérsékeltebb párttá vált, és ennek következtében csökkent a népszerűsége, mivel sok követője nem ért egyet a mostani kormány politikájával.
II. A vezetés eredményessége
14 | Kormányzási képesség
Az Európai Unió és különösen az Európai Bizottság továbbra is a reform fő hajtóereje Bulgáriában. A „Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért” (GERB) nevű párt által vezetett kormány elkötelezte magát a hosszú távú reformok mellett, de különböző akadályok miatt képtelen volt ezeket beindítani. Ehelyett válságkezelésre és a közvélemény által befolyásolt politikai irányvonalak kidolgozására összpontosította erejét. A stratégiai célok kitűzését és fenntartását külső és belső tényezők akadályozták: a gazdasági világválság, az intézmények kapacitása és a kormányon kívüli szereplők. A kormány nem volt képes egységesen fellépni, és többször előfordult, hogy a miniszterelnök egyes
miniszterek tárcáját érintő sajtóbejelentésekkel lepte meg kollégáit. A GERB aránylag új politikai párt, 2009-ben vett részt először országos választásokon, és viszonylag korlátozott számú képzett munkatárssal és magas szintű szakértővel rendelkezik. Ezek az adottságok gyengítik a kormány képességét, hogy megalapozott stratégiai reformokat indítson be. Végül általában homályosként jellemezhetők a politikai intézkedések, mivel folyamatosan változnak, néha vissza is vonják őket, és az aktuális körülmények függvényében alakulnak. Ilyenek például a gazdasági válság ellen tett intézkedések, amelyek mögött a miniszterelnök indítéka állt, aki különböző érdekeket kíván kielégíteni, ugyanakkor nem akarja elveszíteni nagy népszerűségét.
Kedvező fejleménynek tekinthető bizonyos politikák egyértelmű kiemelése, így a kormány belekezdett a szervezett bűnözés és korrupció elleni harcba. Ez az első ilyen jellegű lépés Bulgáriában az utóbbi 20 évben, és élvezi a lakosság támogatását. Másrészt mind több politikai intézkedés szélsőségesnek minősíthető. A rendőrségi eljárásokat előnyben részesítik (G5) a gazdasági és szociális reformokkal szemben, ennek már jelentős hátrányos visszahatása van, és a végrehajtó hatalom nem független olyan külső szereplők befolyásától, akik nyomást gyakorolnak a status quo megtartása érdekében. A GERB-kormány elkötelezte magát az infrastruktúra javítása, különösen autópályák építése mellett. A szervezett bűnözés elleni harchoz hasonlóan az infrastruktúra kényes téma Bulgáriában, mivel az ország hírhedt a nagyon rossz minőségű úthálózatáról. Ezenkívül a miniszterelnök ezt a témakört csodaszerként kezeli a többi kényesebb témával szemben. Gyors megoldást lát az infrastrukturális reformokban, amely külföldi befektetéseket vonz, pozitív társadalmi visszajelzést vált ki, és biztosítja a miniszterelnök kedvező szerepét a bolgár politikai történelemben.
Másfél év alatt a kormány kitűzött céljainak csak kis részét érte el. Folytatódik a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, habár különböző, összetett okok miatt kimenetele gyakran kérdéses, ha az eredményes bírósági eljárásokat tekintjük. Az általános tapasztalat szerint a közigazgatásban csökkent a korrupció és az EU forrásokkal való gazdálkodás jelentősen javult. Azonban semmi nem utal a gazdaság javulására, és a kormány elhalasztotta egyes stratégiai célok megvalósítását, mint az euró bevezetését és a határmentes Schengeni térséghez való csatlakozást. A kormány fő tevékenysége a válságkezelés (G6), és munkájának eredményessége erősen függ a miniszterelnök személyiségétől. A kormány nehezen tud kitartani politikai célkitűzései mellett, és hajlamos meghátrálni, ha ellenkező érdekekkel szembesül.
Az egymást követő kormányok között alig van folytonosság; a politikai vitákra jellemző, hogy főleg a közvetlen előd az éppen aktuális kormány által elért eredmények túlnyomó részét elutasítja, és a kormány intézkedéseit stratégiailag helytelennek, inkompetensnek és korruptnak jellemzi. A diskurzus jellege összefügg azzal, hogy a választók hajlamosak a kormánnyal való masszív elégedetlenség esetén helyette vadonatúj szereplőket segíteni a politikai színtérre, nagyon nagy választói bizalmat fektetve az új pártba. A választási szokásokra (G7) gyakran jellemző az új politikai szereplők előnyben részesítése, akik esetleg külföldi sikerekre vagy karrierre tekintenek vissza, és emiatt a választó azt reméli tőlük, hogy kulturáltabb környezetből eredő technokratikus és vezetési tudással rendelkeznek. Ebből a hazai politikai folyamatokból leszűrt helyi tudás hiányára következtethetünk; ezért ezt a tudást át kell alakítani vagy egyszerűen pótolni kell.
Ez a folyamat nagyon idealista és nyilvánvaló, hogy nem vezet politikai tanuláshoz vagy átgondolt tudatos változáshoz .
15 | Erőforrás-hatékonyság
Bulgária EU-csatlakozása után is gyenge maradt a közigazgatás teljesítménye. A közigazgatás reformja továbbra is nagy kihívást jelent. Az eddigi törekvések a köztisztviselők létszámának csökkentésére koncentráltak, de keveset tettek a korrupció enyhítése és a teljesítmények javítása érdekében. Elemzők és tanácsadó csoportok (G8), mint a bolgár Demokráciakutató Központ (G9), felhívták a figyelmet arra, hogy terjed a politikai korrupció, mivel a közbeszerzési eljárásokat (G10) olyan cégek nyerik, amelyek támogatják a kormányon lévő pártot, valamint ezen cégek az adott politikai párt finanszírozásához a választási időszakon kívül is hozzájárulnak. Egyes elemzők találóan „politikai befektetésnek” nevezték el ezt a fajta korrupt szokást.
Bulgária több éve decentralizációs stratégiát (G11) hajt végre, amelyet 2006-ban dolgoztak ki, párhuzamosan az első, a 2006–2009-es időszakra vonatkozó Stratégia Végrehajtás Programmal. 2006 júliusában a minisztertanács egy decentralizációs tanácsot is létrehozott: ennek a feladata a decentralizációs stratégia végrehajtásának koordinálása. A stratégia célja a feladatok és eszközök átadásának felgyorsítása az állami hatóságok és önkormányzatok között, a helyi önkormányzatok erősítése érdekében. Az intézkedési csomag tartalmazza az önkormányzati bevételi alapok (G12) növelését és a helyi szervek kapacitásának és felelősségének növelését az önkormányzati politikák megfogalmazásában és végrehajtásában. A Decentralizációs Tanács azt nyilatkozta a hatáskörébe tartozó egyik legfontosabb ügyről, a regionális önkormányzatok státuszáról, hogy „az ágazati politikák (G13) regionális szinten nincsenek összhangban”, és „a regionális kormányzók feladatai homályosan vannak megfogalmazva és gyakran ellentmondanak egymásnak”. Hosszú távon Bulgáriának át kell gondolnia a közigazgatási és területi felosztásának megváltoztatását a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrája (G14) (NUTS III) szintjén és választott testületek bevezetését mind a 28 megyében. Bulgáriában a megyék nem tudják hatékonyan ellátni a tervezési feladatokat (G15), mivel a megyei hatóságok nem választott képviselőkből állnak, hanem a központi hatalom nevezi ki és így legitimációjuk a kormánytól ered. Önkormányzati szinten tovább kell javítani a közigazgatási kapacitásokat, főleg kisebb községekben, kiemelt figyelemmel az EU-alapok felhasználására.
A „Polgárok az Európai Fejlődésért” (G16) (GERB) kormányát 2010-ben egy elégedetlenségi hullám segítette hatalomra. A választópolgárok az előző, három pártból álló kormányt (G17) korrupcióval és a döntéshozatal átláthatatlanságával vádolták. A GERB fiatal politikai párt, politikai mozgalomként indult: az ismert bolgár mintát követte, mely szerint a politika újdonsült szereplői gyorsan elnyerik a választók támogatását. A miniszterelnök és a miniszterek népszerűsége másfél évig ellensúlyozta a kormánypolitika következetlenségét, de 2009 végén és 2010-ben a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a kormánypárt népszerűsége csökken.
A politikák összehangolását erősen befolyásolták a kormány hangadó személyiségei, különösen a miniszterelnök. Egyes reformot igénylő szektorokban (G18), mint például az egészségügyben, több minisztercsere csak zavart és stagnálást okozott. Egy miniszter lemondott, miután a sajtóban közzétett egy tervezetet vizitdíjak bevezetéséről az egészségügyi ellátásban. Kiderült, hogy a miniszterelnök szerint soha nem beszéltek ilyen tervekről sem a kormánnyal, sem a párttal.
A sajtó felderített egy telefonlehallgatási botránysorozatot: a miniszterek és magas rangú köztisztviselők között folytatott beszélgetések azt bizonyítják, hogy ellenségeskedés van a választott tisztviselők között. Ezek a belső harcok hátráltatják a fő kormányzati intézmények rendes működését.
A kormány kommunikációja gyakran összehangolatlan és összefüggéstelen. Másrészt a kormány átláthatóbbá és nyitottabbá vált a polgárok felé, és figyelembe veszi a különböző véleményeket. Ugyanakkor a kormány döntéshozatala tovább is kaotikus folyamat, és általános zavart okoz a polgárok körében. Közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a polgárok sok esetben még a kormány hosszadalmas vitái és tárgyalásai után sem igen értik a kormány döntéseinek irányát vagy tartalmát.
Az előző, hárompárti kormánykoalíció egész hivatali idejét végigkísérte az az elterjedt felfogás, miszerint a korrupció átszövi a teljes bolgár társadalmat, és ezért a „Polgárok az Európai Fejlődésért” (GERB) párt a korrupció elleni harcot tette kampánya fő szlogenjévé. Bojko Boriszov miniszterelnöknek és kabinetjének hiába eltökélt politikai célja a korrupció elleni harc, a közvélemény nem biztos benne, hogy a mostani intézményrendszer elégséges a kormány korrupcióellenes politikájának sikeres megvalósításához. A politikai akarat kinyilvánítása nem bizonyult elégségesnek, mivel a korrupció szintjének megítélése összefonódik a közszolgálati szféra különböző területein tett reformintézkedésekről alkotott véleménnyel. A reformintézkedések nagy része következetlennek tűnik vagy nehezen követhető a nyilvánosság számára. Bulgária 2009 novemberében fogadta el a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát, valamint a végrehajtására megfogalmazott cselekvési tervet (G19). A cselekvési terv nagyra törő, korrupciót megelőző intézkedéseket tűz ki a közszférában, külföldi támogatás segítségével. Az Európai Bizottság legújabb, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (G20) keretében 2010 júniusában megjelent beszámolójából másrészt kiderül, hogy az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia tényleges kivitelezése még nem kezdődött meg. Az Európai Bizottság értékelése kitér arra is, hogy a korrupció ellen még mindig nagyon ritka a hatékony eljárás. Ugyanakkor pozitív fejleménynek tekinthető, hogy egy magas rangú tisztviselő börtönbe került EU-alapokkal való csalás miatt, valamint két további esetben született bírósági ítélet (G21) EU-alapokkal való csalás és pénzmosás miatt. A Bulgária által szolgáltatott adatok egy 2008-ban elfogadott, összeférhetetlenségről szóló törvény kivitelezésének első évére hivatkozva, arról számolnak be, hogy csak néhány összeférhetetlenségi ügyet tártak fel és kevés ítélet született ilyen ügyben, valamint a korrupciós tevékenységeket alátámasztására kevés bizonyítékot továbbítottak az ügyészséghez. A közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok alkalmazása Bulgáriában még mindig hézagos; továbbra is érvényes az előző értékelés, amely szerint a csupán jogi intézkedések aligha tudják megoldani a politikai és intézményi kultúra problémáját a bolgár közigazgatásban.
More
Less
Vertaalopleiding
Other - Budapest University of Technology and Economics
Ervaring
Jaren vertaalervaring: 14. Geregistreerd op ProZ.com: Oct 2013.
Portfolio